AQUA ION

természetes, energizálz, enyhén lúgos ivóvíz

Vízhelyzet (nem csak) Magyarországon


Az elmúlt korok nagy orvos egyéniségei, úgy, mint Paracelsus is mindig a legértékesebb nedűként magasztalták a tiszta, jó minőségű vizet. Felismerték a víz fontosságát minden életfolyamatban, szervműködésben. Az anyagcsere, az emésztés, a kiválasztás, a nyirok- és vérkeringés, a sejtközi kommunikáció, az élet maga is vízbázisú.
Az éltető és gyógyító víz, melyről a régmúlt időkben valóban ezt állíthattuk, sajnálatosan sokat vesztett értékéből. Megszámlálhatatlanul sok méreganyag, szennyezett levegő, radioaktív hatások tették veszélyessé az első számú élelmiszerünket. Mai korunk költséges és komoly technikai eljárásokkal kénytelen az ivóvizünket bakteriológiailag és kémiailag fogyasztható állapotba hozni.
A tiszta víz még korántsem egészséges víz: amit most fogyasztunk, az biológiailag halott, mert a csővezetékben megtett hosszú úton információszerkezete tönkremegy. Nem is olyan régen még nem volt vízvezeték, vízszolgáltatás. A vizet közvetlenül a kútból merték, vagy forrásból hordták. Minden elemi struktúrája sértetlen maradt.

Ha ivóvizünk megőrizte volna a kútvíz 80 évvel ezelőtti strukturáltságát, ma kevesebb beteg ember lenne!


Dr. George Lakhovsky a múlt század elején tudományos kutatásokat végzett és oknyomozásba fogott a rákos megbetegedések hirtelen növekedése miatt. Egy nemzetközi rákkutató csoporttal közösen olyan területeket keresett fel, ahol egyetlen regisztrált rákbeteg sem fordult elő. Megállapították, hogy azokban a falvakban, ahol nem volt vezetékes víz, a rákbetegségek sem fordultak elő. Kizárólag kútvizet ittak a falvak lakói. A kutakat a környező források táplálták. A hivatalok is megerősítették, hogy a környező településeken, ahol már bezárták a kutakat és vezetékes vizet ittak a lakók, megjelentek a rákos megbetegedések.
Az ismert orvos, Dr. Aschoff publikációiban mindig hangsúlyosan említi a vér mágneses értékeit. Minden általa megvizsgált rákbeteg páciens vére elvesztette mágnesességét. Ez onnan ered, hogy a vérben található elektronok természetes perdülete (spin) megváltozott. Az energiátlan víz, a globális radioaktív terhelés, a geopatikus zavaró zónák és több más tényező az ember mágneses értékeit leépíti. Ez az egyik oka a betegségek drasztikus növekedésének.
Mindezek mellett bizonyítható, hogy a vízkezelési eljárások és a különféle kémiai módszerek, mint a klórozás, fluor-hozzáadás és az UV-sugárzás ezt az energetikai állapotot tovább rontják.

Éppen ezért sürgős szükségszerűséggé vált a sérült vízstruktúra energetikai állapotának javítása a megfelelő és bizonyított fizikai eljárásokkal.


Csak az energetikailag megfelelő értékű víz képes szervezetünkben a meghatározó létfunkcióját betölteni. Csak akkor válik éltetővé és gyógyítóvá, ha a komplikált biokémiai folyamatokban katalizátorrá válik.

Idézet prof. dr. Fülöp László - „Az életvíz története” című könyvéből:


„Minden negyedik német allergiában szenved, mert immunrendszere károsodott. A mérgezésekkel foglalkozó német társaság a (DRUHT) würzburgi kongresszusa állapította ezt meg.
Miután hazánkban a legmagasabb a halálozási arányszám a világban, a magyar lakosságra is ez a megállapítás ugyanúgy érvényes, de érvényes a román, a szlovák, horvát, a szerb lakosságra is.
Egyre több és több gyógyszert használunk fel és mégis a megbetegedések száma növekszik. Az emberi szervezetben egyre több káros anyag halmozódik fel. Würzburgban 1994-ben megállapították, hogy az emberi szervezet egyre erőteljesebb választ ad a levegőben, a vízben és az élelmiszerekben lévő vegyszerekre. Fokozódnak az ún. mellékhatások. Főleg az idegrendszerben, az immunrendszerben és a hormonháztartásban jelentkeznek mellékhatások. Az ilyen legyengült szervezetben már nagyon kis mennyiségű károsító anyag is katasztrofális változást okozhat. Ezeknek a rejtett mérgezéseknek fejfájás, szédülés, depresszió, alvási zavar, belső izmok remegése, belső szervek ún. bolygó fájdalma a tünetei. Ezeket az embereket az orvosok sajnos panaszaik alapján tüneti kezelésben részesítik, esetenként gyógyszerelik és ezzel újabb károsító anyagokat juttatnak a beteg szervezetbe. T. Merz egyenesen úgy fogalmaz: Az embernél ugyanolyan összeomlás következik be rövidesen, mint az erdők pusztulásakor. Elértük azt a pontot, amikor az emberi szervezet mérgekből nem bír el több terhelést.
Ha megvizsgáljuk hazai vizeink tisztaságát, akkor azt tapasztaljuk, hogy az ivóvizek nagy része arzénnel, nitráttal, ammóniával, vassal, nehéz fémsókkal, humin és fumársavakkal, kismértékben növényvédő szer maradványokkal, rovarirtó szer maradványokkal szennyezett. A bakteriális szennyezettség meggátolására fentiekhez klór és ezüst mesterséges adagolása járul. Budapesten, Prágában, Bukarestben, Belgrádban, Zágrábban, de térség más városaiban is ez azt eredményezte, hogy az emberek már alig-alig vagy egyáltalán nem isznak ivóvízként ivóvizet! Teával, üdítőkkel stb. pótolják a vízivást, de ez újabb és újabb biológiai rendellenességek forrása. A víz szerepe ugyanis sokoldalú a szervezeten belül, de sokoldalú az emésztőcsatornában az emésztést végző mikroorganizmusok életfolyamataiban is! Ez a szimbiózis életfontosságú. Tárgyaljuk tehát ezt a kérdést részletesen.
Mi történik akkor, amikor az ivóvizet fertőtlenítik? Az történik, hogy az ivóvízben lévő mikroorganizmusok elpusztulnak. Elpusztulnak a vízműben és a vízvezetékekben, csapokban lévők, a kieresztés után a levegőből vagy az edényekből belekerülők úgyszintén. Fertőtlenítésre szükség van, ezt senki nem vitatja, de azt tudnunk kell, hogy a fertőtlenítő szerek nem csak a vízvezetékben fejtik ki hatásukat, hanem megisszuk azokat és megitatjuk az állatainkkal, ráöntözzük a növényeinkre, majd viszonylag magas koncentrációban a talajra illetve természetes vizeinkbe kerülnek. Ma már úgy tűnik, hogy a tisztító- és fertőtlenítőszerekkel mérgezzük magunkat a legjobban. Az ivóvíz előállításához használt fertőtlenítő szerek közül csak kettőt emelnék ki. A klórt és az ezüstöt. A klórt a hipoklorid formájában a vízbe adagolják gondosan megtervezett és előírt mennyiségben, amely mennyiség sem az egészséges laboratóriumi patkányokra, sem az egészséges emberekre nem veszélyes. Ez igaz, de az emberek ilyen mértékű környezetszennyezés mellett egyáltalán nem egészségesek, hanem gyakorlatilag meg vannak mérgezve!”


Idézet Masaru Emotó és Jürgen Fliege – „A víz gyógyító ereje” című könyvéből:


„Természetgyógyászként mindig azt kérdezem először a betegeimtől: milyen vizet isznak? Többnyire azt válaszolják, hogy csapvizet. Sokan isznak csapvizet, mert úgy vélik, a benne lévő károsító anyagok mennyisége még nem érte el a határértéket. Közben pedig nem tudják, hogy számos méreganyag, például az orvosságok maradékai, az azbesztszálak vagy a háztartási ólom- és rézvezetékek esetében nincsenek szigorúan vett határértékek. Ina Gutsch felhívja betegei figyelmét arra, hogy mennyire fontos szerepet játszik a szervezetben a víz. Egy kisbaba testében – ahogyan az egészséges növényében is – tökéletes kristályszerkezetű víz van. Az élet során aztán a méreganyagok lassú beszivárgása egyre ront ezen a minőségen. A szervezetben található víz, így a vér is, elveszíti formájából adódó erejét, s vele azt a képességét is, hogy természetes módon tároljon információkat. Emellett a tápanyagokat és a hulladékokat is egyre nehezebben szállítja. Az eredmény: az anyagcsere összeomlása. Egyik testrész a másik után mondja fel a szolgálatot!”